Megjelent az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló tervezet, amely 2025-től teszi lehetővé a pénztártagok számára, hogy megtakarításaikból lakáshitel önrészt vagy törlesztést fedezzenek, illetve lakásfelújítást finanszírozzanak. Fontos, hogy a 2024. szeptember 30-ig meglévő egyenlegek használhatók fel, az ezután befizetett összegek már nem jogosítanak a kedvezményre, ezzel bezárva a lehetőséget az esetleges gyors adóelőnyök megszerzésére.
A jogszabálytervezet lehetőséget biztosít az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentes felhasználására lakáscélra 2025-től. A pénztártagok az alábbi célokra fordíthatják megtakarításaikat:
Lakáshitel önerő és törlesztés támogatása: A megtakarítások felhasználhatók lakáscélú hitel önrészének kiegészítésére, illetve hiteltörlesztésre.
Lakáskorszerűsítés és felújítás: Meghatározott felújítási munkálatok (például fűtéskorszerűsítés, szigetelés, tetőfelújítás, napkollektor telepítés) finanszírozhatók a megtakarításból.
A fentiek alapján arra következtethetünk, hogy a szabályozás elsősorban a részben lakáshitellel finanszírozott ingatlanvásárlókat célozza meg; a megtakarítás önálló saját tőke kiegészítéseként nem használható fel, mindenképpen szükséges hozzá lakáskölcsön igénybevétele.
További követelményként szerepel, hogy a lakáscélú felhasználáshoz az adott ingatlan a pénztártag (vagy házastársa, illetve gyermeke) teljes vagy részleges tulajdonában legyen, vagy a hitelszerződés kifejezetten ilyen ingatlan megszerzésére irányuljon.
A tervezet jelenlegi formájában számos kérdést nyitva hagy, amelyek a felhasználás feltételeinek pontosítását igényelhetik:
Önerős lakásvásárlás lehetősége: A jogszabály csak a hitellel támogatott lakásvásárlásra vonatkozik, így nem egyértelmű, hogy akik saját erőből vásárolnának ingatlant, felhasználhatják-e megtakarításaikat erre a célra.
Minimális hitelösszeg meghatározása: A tervezet nem határozza meg a felvehető minimális hitelösszeget, ami megteremti a lehetőséget a saját tőkével való vásárlásra minimális hitel felvételével a kedvezmény kihasználása érdekében.
Lakás definíciója: Nem tisztázott, hogy kizárólag lakóingatlan (lakás, lakóház) finanszírozható általa, avagy egyéb, lakhatásra alkalmas épület is.
Építkezés támogatása: A jogszabály nem tér ki egyértelműen arra, hogy új építésű ingatlanokra, házépítésre is igénybe vehető-e a támogatás.
Tulajdoni arány és lakhatási cél meghatározása: Bár részleges tulajdon szükséges az ingatlanban, a tulajdoni hányad minimális mértéke nincs meghatározva. Ezen kívül nem feltétel, hogy a pénztártag vagy családtagja életvitelszerűen lakjon az ingatlanban.
Felújítási munkák pontosítása: A támogatható felújítási munkálatok meghatározottak, azonban nem tisztázott, hogy a felsoroltakhoz kapcsolódó egyéb munkálatok is beleférhetnek-e a támogatásba.
Utólagos finanszírozás lehetősége: Felújítási támogatás esetén utólagos kifizetést ír elő a szabály, ami pénzügyi nehézségeket okozhat az azonnali kiadások fedezésében.
Kombinálhatóság más támogatásokkal: A Kincstár ellenőrizheti, hogy a támogatás ne legyen összekötve más állami kedvezményekkel. Azonban nem teljesen világos, hogy például a CSOK-kal vagy egyéb lakástámogatásokkal való kombinálás kizárt-e.
A tervezet új lehetőséget nyújt a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználására, azonban több részlet pontosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szabályozás egyértelmű és átlátható legyen, valamint hogy a pénztártagok teljes mértékben kihasználhassák az új kedvezményeket.
Comments