Szétválaszthatja-e a testvéreket a bíróság?

A Kúria egyik legfrissebb, precedensképes családjogi döntésének (Pfv.II.20.746/2025.4.) értelmében a bíróság a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése során határozhat úgy, hogy a jövőben a kiskorú testvérek elhelyezése nem ugyanannak a szülőnek a háztartásban történik.

Egy korábbi – szintén precedensértékű – döntésben rögzítésre került, hogy a testvérek szétválasztása a bíróságok által csak a gyermekek érdekében állóan, kivételes esetben rendelhető el. E kivételes esetek közé tartozik a bevezetőben említett Kúriai döntéssel lezárt jogvita is.

Az eljárásban született igazsásügyi pszichológus szakvélemény szerint a gyermekek ítélőképességük birtokában voltak, életkoruknak megfelelően képesek voltak döntéseik következményeit belátni, amelyre tekintettel – a mindenkori bírói gyakorlatnak megfelelően – véleményüket a bíróság a jelen ügyben kiemelt jelentőségű peradatként kezelte.  Az egyik testvér kifejezetten és egyértelműen kinyilvánította, hogy az apa gondozásában szeretne élni. A szakértő szakvéleményében rámutatott, hogy serdülőként ez a kérdés rendkívül fontos, mert ha akarata ellenére kell valamely szülővel együtt élnie, gyakoribbak lehetnek a konfliktusok, melyek kimenetele nagy veszekedésekbe, ellenállásokba torkollhat. Ezzel szemben a másik testvér úgy nyilatkozott, hogy az anyával szeretne élni, hozzá szorosabban kötődik, kritikusabban szemléli az apát, valamint jól érzi magát az anyai nagyszülői közegben is, de az apánál is szeret tartózkodni.

A bíróság határozatának indokolásában kifejtette, hogy a gyermekek tekintetében külön vizsgálandó, hogy az egyik, vagy a másik szülő háztartásában történő nevelkedés, vagy esetleg a - gyakran alkalmazott - heti váltásos gondoskodás a gyermekek érdekében áll-e.

A Kúria hangsúlyozta, hogy minden gyermek önálló személyiség, a testvéreknek is van saját érdeke, ami nem feltétlenül esik egybe a másik testvér érdekeivel. ,,Önmagában az, hogy a rendezés egyik szempontja a testvérek együttes nevelkedése, nem zárja ki a gyermekek érdekének egyéni értékelését. Ennek hiányában ugyanis egyfajta automatizmus lépne be, ami az idősebb gyermek érdekét azonosítja a fiatalabb gyermek érdekével (vagy fordítva), ezzel tartalmilag kizárja az egyik testvér saját érdeke vizsgálatát. A gyermek érdeke alapelvének tehát az érdek egyedi értékelése felel meg.” A testvérek jövőképe eltérhet, megfogalmazhatják a saját életükről való elképzeléseiket, így  - többek között - azt is, hogy melyik szülő gondozásában szeretnének nevelkedni. A Kúria szerint az ítélőképességük birtokában lévő gyermekek ezen kérdésekre vonatkozó véleményének a gyermekek feletti szülői felügyeleti jog bírósági rendezésénél történő figyelembevétele kulcsfontosságú. A Kúria az adott ügyben akként foglalt állást, hogy a folyamatos testvéri kapcsolat fenntartásánál jelentősebb az ítélőképes gyermek kinyilvánított akarata, ami - a peradatok szerint - nem volt ellentétes az érdekével, tekintettel arra is, hogy tényszerűen a két testvér nagyon sok időt tölt majd együtt, testvéri kapcsolatuk szoros volta az ily módon történő ,,szétválasztásuk” esetén sem sérül.

Így helyezkedett végül a Kúria arra az álláspontra, hogy a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésénél/újrarendezésénél a testvérek érdeke önállóan vizsgálandó. Az egyik gyermek érdeke nem jelenti automatikusan a másik gyermek érdekét is, a gyermekek saját jövőjükről megfogalmazott nyilatkozatai eltérhetnek, ami - az egyéb peradatok értékelése mellett - megalapozhatja a testvérek szétválasztását, még akár abban az esetben is, ha a perben az igazságügyi szakértő a gyermekek szétválasztását a kötődés különbözősége ellenére nem javasolja.